2011. január 13., csütörtök

A gondolatolvasás próbálgatása...

Azon tűnődöm vajon mi járhat a fejében, mert érzem valami megváltozott, de nem tudom mi... :S Sőt a legszebb, hogy azt sem tudom meghatározni jó, vagy rossz dolog lehet... Tippelgethetek csupán, melyből született az a vers, melyet beírok ide. Vajon ez jár a fejében? Ezt éli meg? Nem tudhatom míg nem beszél velem... 


Ha szomorúan, elfáradva
éled már az életed;
idővel majd rá kell jönnöd,
sokáig így nem mehet.
Bezárkóznál önmagadba,
menekülve a világtól?
Vagy érzelmekben gazdag réten
keresnéd a virágot.

Azt kérdezed: Hogy legyen hát?
mert a döntés túl nehéz,
tőlem várod a segítséget
belül pedig mást remélsz.

Reménykedel, hogy az élet
hamarosan helyre áll,
addig pedig szépen, lassan
megemészt a kínzó vágy.

Szabadságra vágysz már régen,
de elmondani nem mered;
be vagy zárva börtönödbe
s szabadulni nem lehet.

Talán hogyha belevágnál
és feladnád volt életed,
szeretteid könnye fájó
mit elviselni nem lehet.

Végre egyszer szabad lennél
elérnéd a célodat,
de a könnycsepp lelked mélyén
egy életre ott marad.

Kitörölni nem tudod már,
visszamenni nem lehet
és újabb fájó emlékekkel
éled majd az éveket.

Egy napon majd belefáradsz
és megunod a létedet,
egyedül és szomorúan
hagyod itt az életet.





Nos vajon mi lesz a válasz? Igazam lesz, vagy mégse? Azt hiszem ezt most még egy ideig nem fogom megtudni......sajnos......


1 megjegyzés:

  1. És igazam lett....bár részben vagy teljesen én basztam el, de megváltoztatni egy döntést, nem lehet... :S

    VálaszTörlés