A felhők között szárnyal
Egy sebzett madár.
Talán nemsokára meghal,
Mert otthont nem talál.
Törött szárny.
Törött szív.
Vár a magány,
A halál hív.
A repülés érzése felszabadít,
Csak repül kihalt tájakon.
S a reménytelen élet elvakít.
Tovaszáll társtalan, szabadon.
Törött szárny.
Törött szív.
Vár a magány,
A halál hív.
Számára már idegen az élet,
Közelebbi egy reményteli álom.
Nem nyújt neki csak hamis képet.
S csak azt mondaná: a halált várom.
Törött szárny.
Törött szív.
Vár a magány,
A halál hív.
/Gábriel/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése